Cöliákia

Mi az a cöliákia?

Cöliákia típusai

Cöliákia tünete

Hogyan ismerheti fel a szülő, hogy cöliákia bújik meg a tünetek hátterében?

Milyen életkorban alakulhat ki cöliákia?

Cöliákia diagnózisa

Mit tehet a szülő, ha a gyermek cöliákiás?

Cöliákia terápiája

Cöliákia szövődményei

Cöliákiával kapcsolatos szolgáltatásaink a Gyermekgyógyászati Központnál

• szakorvosi ellátás
• szakorvosi ellátás
• laborvizsgálat
• ételallergia vizsgálata
• ételintolerancia vizsgálata
• gondozás
• dietetikai tanácsadás

Mi az a cöliákia?

A cöliákia, más néven gluténszenzitív entropátia, egy autoimmun betegség, amely a vékonybélben jelentkezik, amikor a szervezet túlérzékeny reakciót mutat a glutén nevű fehérjére. A glutén a búzában, árpában, rozsban és egyéb gabonafélékben található.

Amikor egy cöliákiás gyermek glutént tartalmazó élelmiszert fogyaszt, a szervezet immunrendszere válaszként gyulladást okoz a vékonybél nyálkahártyájában. Ez a gyulladásos folyamat károsítja a bélbolyhokat, amelyek felelősek a tápanyagok felszívódásáért. Ennek eredményeként a szervezet nem képes megfelelően felszívni a tápanyagokat, ami különböző tünetekhez vezethet.[getMultiNewsFiveWithLabelID]

Cöliákia típusai

A cöliákia két fő típusa létezik:

• Típusos cöliákia: Ez a leggyakoribb forma, amelyben a gyermek az említett gluténérzékenységi tüneteket tapasztalja. Ilyen tünetek lehetnek például hasi fájdalom, hasmenés, puffadás, fáradtság, súlyvesztés, vérszegénység és bőrproblémák.
• Atípusos cöliákia: Ebben az esetben a gyermek nem tapasztalja a tipikus emésztőrendszeri tüneteket, amelyek általában a tipikus cöliákia tünetei. Az atípusos cöliákia tünetei változatosak lehetnek, és más szervek és rendszerek érintettségét is magukban foglalhatják. Ilyen tünetek lehetnek például izom- és ízületi fájdalmak, csonttörékenység, fogszuvasodás, bőrtünetek, migrén, neurológiai problémák vagy hormonális rendellenességek.

Minden egyes cöliákia eset egyedi, és a tünetek és a betegség megnyilvánulása változhat. Az egyéni reakciók a genetikai hajlamtól, az immunrendszer válaszától és a cöliákia súlyosságától függenek.

Cöliákia tünete

A cöliákia tünetei változóak lehetnek, és eltérő intenzitással és megjelenési formával jelentkezhetnek különböző gyermekek esetén. A tünetek a glutén fogyasztását követően, általában a vékonybélben bekövetkező gyulladásos reakció miatt alakulnak ki. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a cöliákia leggyakoribb tüneteit:

Emésztőrendszeri tünetek:

• Hasi fájdalom és görcsök
• Gyakori és/vagy hosszan tartó hasmenés
• Puffadás és bélgázképződés
• Émelygés és hányás
• Fogyás és étvágytalanság
• Székrekedés

Általános tünetek:

• Krónikus fáradtság és kimerültség
• Gyengeség és levertség érzése
• Lassú fejlődés, különösen gyermekek esetében
• Csökkent növekedés és súlygyarapodás gyermekeknél
• Vérszegénység (anémia)
• Csonttörékenység és csontritkulás
• Izom- és ízületi fájdalmak
• Rosszindulatú bőrtünetek (pl. dermatitis herpetiformis)
• Hajhullás
• Fájdalom és gyulladás a szájban és a nyelvben

Neurológiai és pszichológiai tünetek:

• Fejfájás és migrén
• Koncentrációs nehézségek és memóriazavarok
• Idegesség és ingerlékenység
• Depresszió és szorongás
• Autizmus-spektrum zavarokhoz hasonló tünetek

A cöliákia tünetei változóak lehetnek, és más egészségügyi problémákhoz is hasonlíthatnak. Ezért fontos a cöliákia pontos diagnózisa és az orvosi vizsgálatok elvégzése a megfelelő kezelés érdekében.

Minden gyermekben a tünetek és a cöliákia megnyilvánulása eltérő lehet, és néhányan akár tünetmentesek is lehetnek, ezért a cöliákia felismerése és diagnosztizálása szakorvosi segítséget igényel. Ha gyanítja, hogy cöliákia lehet az ok gyermeke tüneti mögött, forduljon orvoshoz, aki segíteni tud a diagnózisban és a megfelelő kezelési terv kidolgozásában.[getMultiNewsWithLabelID]

Hogyan ismerheti fel a szülő, hogy cöliákia bújik meg a tünetek hátterében?

A gyermekeknél a cöliákia tünetei változatosak lehetnek, és nem minden esetben lehetnek egyértelműek. Azonban van néhány általános tünet, amelyek jelezhetik a cöliákiát. Fontos megjegyezni, hogy a cöliákia tünetei más betegségekre is utalhatnak, ezért fontosa helyes diagnózis. Néhány gyakori tünetet, amelyekre jó, ha felfigyel a szülő:

Emésztési tünetek:

• Tartós vagy ismétlődő hasi fájdalom
• Gyakori vagy krónikus hasmenés
• Puffadás és gázképződés
• Étvágytalanság vagy súlycsökkenés

Növekedési és fejlődési problémák:

• Lassú növekedés és fejlődés
• Késleltetett pubertás (serdülőkor)

Általános tünetek:

• Fáradtság és általános rossz közérzet
• Vérszegénység és vérszegénységhez kapcsolódó tünetek (pl. sápadtság, gyengeség)

Milyen életkorban alakulhat ki cöliákia?

A cöliákia bármely életkorban kialakulhat, azaz gyermekeknél és felnőtteknél egyaránt előfordulhat. Általában azonban a cöliákia tünetei akkor jelentkeznek, amikor a glutént tartalmazó élelmiszerek bevezetésre kerülnek a csecsemők vagy kisgyermekek étrendjébe. Az esetek többségében a cöliákia diagnózisa 6 hónapos és 2 év közötti életkorban történik meg.

Fontos megjegyezni, hogy a cöliákia bármely életkorban megjelenhet, akár későbbi években is, és felnőttkorban is felismerhetik. Előfordulhat, hogy valaki tünetmentes marad a gyermekkorban, és csak később, a felnőttkorban jelentkeznek a cöliákia tünetei. Ezért fontos, hogy a cöliákia lehetőségét mindig figyelembe vegyük, ha az említett tünetek vagy kockázati tényezők fennállnak, függetlenül a beteg életkorától.

Fontos megérteni, hogy a cöliákia nem kinőhető betegség, hanem egy életen át fennálló állapot. Ha egy gyermek genetikailag hajlamos a cöliákiára, akkor bármely életkorban kialakulhat, ha a kiváltó tényezők, mint például a glutén, jelen vannak a táplálkozásban.

Cöliákia diagnózisa

A cöliákia diagnózisát általában az alábbi lépések követik:

• Általános orvosi vizsgálat és anamnézis: Az orvos megvizsgálja a gyermeknél fennálló tüneteket, egészségi állapotát, valamint családi kórtörténetét. Fontos információk lehetnek például a gyakori hasi panaszok, fogyás, vérszegénység vagy más autoimmun betegségek előfordulása a családban.
• Laboratóriumi vizsgálatok:
  • Vérvizsgálatok: A cöliákia esetén a vérben emelkedettek lehetnek bizonyos antitestek, mint például a szöveti anti-transzglutamináz antitestek (tTG) és az anti-endomizium antitestek (EMA). Az antitestek jelenléte a diagnózishoz és a betegség súlyosságának meghatározásához elengedhetetlen.
  • Székletvizsgálat: A székletben található ellenanyagok (anti-transzglutamináz vagy anti-gliadin antitestek) kimutatása szintén segíthet a cöliákia diagnózisában, különösen gyermekek esetében.
• Szövettani vizsgálat:
  • Gyomor-bél traktus endoszkópiája: Ez a vizsgálat lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a vékonybél nyálkahártyáját. A vékonybélből szövetmintát vesznek, amit a későbbi szövettani vizsgálat során értékelnek. A cöliákia esetén a bélbolyhok károsodása, gyulladás és más jellegzetes szöveti elváltozások figyelhetők meg.
  • Biopszia: A vékonybélből vett szövetminták szövettani vizsgálata segít a cöliákia diagnózisának megerősítésében. A cöliákiára jellemző szövettani eltérések közé tartozik a bélbolyhok ellapultsága, nyálkahártya-gyulladás és az ún. intraepithelialis limfocitózis.
  • Ezeket a diagnosztikus módszereket inkább felnőtteknél alkalmazzák, gyermekeknél nem ez az elsődleges diagnosztikus eszköz.

Fontos megjegyezni, hogy a cöliákia diagnózisát csak a fenti vizsgálatok és a szakorvos értékelése alapján lehet megerősíteni. Az önállóan végzett diétás kísérletek elkerülendők, mivel ezek befolyásolhatják az eredményeket és nehezíthetik a helyes diagnózist.

Mit tehet a szülő, ha a gyermek cöliákiás?

• Orvosi kezelés: Fontos, hogy a szülő a gyermeket megfelelő orvosi ellátásban részesítse. Ez magában foglalja az orvosokkal történő rendszeres konzultációt, a diagnózis megerősítését és a szükséges kezelések megkezdését. Az orvosok segítenek az étrendi tervezésben, a vitamin- és ásványi anyag-kiegészítők felírásában és a gyermek követésében a cöliákia kezelése során.

• Gluténmentes étrend: A szülőknek kiemelten fontos szerepük van a gluténmentes étrend betartásában. Ez azt jelenti, hogy el kell kerülniük a gluténtartalmú élelmiszerek adását a gyermeknek, és figyelmesen olvassák el az élelmiszer címkéket. A szülőknek segítséget nyújthatnak a dietetikusok , akik segítenek az étrend megtervezésében és a megfelelő alternatívák kiválasztásában.

• Otthoni és iskolai környezet: Fontos, hogy a szülők gondoskodjanak arról, hogy a gluténmentes étrend betartása otthon és az iskolában is megvalósuljon. Kommunikálni kell az iskola személyzetével, például a tanárokkal, a menzai dolgozókkal, óvónőkkel, dajkákkal, hogy biztosítsák a gyermek gluténmentes étkezés étkezését.

• Táplálkozási oktatás: A szülőknek fontos szerepük van abban, hogy a gyermeket megfelelő táplálkozási szokásokra neveljék. Segítenek megérteni a gluténmentes étrend fontosságát, és kreatív és ízletes alternatívákat kínálnak a gluténmentes ételekhez. Továbbá, oktatják a gyermeket az ételallergiával kapcsolatos kockázatokról és az önállóan történő ételválasztásról.

Cöliákia terápiája

A cöliákia kezelésének alapja a glutén teljes kizárása az étrendből. Az étrendi változtatások célja, hogy megelőzzék a gyermek gluténnal való érintkezését, amelyre a szervezete autoimmun reakcióval válaszolna. A megfelelő gluténmentes étrend betartása lehetővé teszi a bélnyálkahártya gyógyulását és a tünetek enyhülését.

A cöliákia terápiájában a következő intézkedések fontosak:

• Gluténmentes étrend betartása: A gyemekeknek el kell kerülnie a búza, árpa, rozs és egyéb gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztását. Fontos, hogy figyelmesen olvassa el a szülő az élelmiszer címkéket, és tájékozódjon a gluténtartalmú összetevőkről. A gluténmentes étrend szakember, például táplálkozási szakember vagy dietetikus segítségével könnyebben betartható.
• Szennyeződések elkerülése: A cöliákiás gyermekek esetén a szülőnek  ügyelnie kell, hogy az élelmiszerek ne kerüljenek érintkezésbe gluténnal a főzés vagy a tárolás során. Külön figyelmet kell fordítani a szennyeződésekre a közös konyhában és éttermi környezetben egyaránt.
• Táplálékkiegészítők: A cöliákiás gyermekeknek vitaminokat és ásványi anyagokat kell pótolniuk, mivel a felszívódás zavara miatt tápanyaghiány alakulhat ki. Az orvos vagy dietetikus segíthet a szükséges táplálékkiegészítők kiválasztásában.
• Rendszeres ellenőrző vizsgálatok: Fontos, hogy a szülő rendszeresen vigye kontrollvizsgálatokra gyermekét a követés és a szövődmények korai felismerése érdekében. Vérvizsgálatokkal ellenőrizhető a betegség aktivitása.

A gluténmentes étrend betartása hosszú távú elkötelezettséget igényel mind a szülő mind a gyermek részéről, mivel a cöliákia egy életen át fennálló betegség. A cöliákia jól kezelhető, és a megfelelő étrend betartásával a legtöbb gyermek tünetmentessé válhat és normális életet élhet.

Cöliákia szövődményei

A cöliákia kezeletlen vagy rosszul kezelt esetekben számos szövődményt okozhat a gyermekeknél. Ezek közé tartozhatnak:

Bélrendszeri szövődmények:

• Bélgyulladás és bélbolyhok károsodása: A glutén fogyasztása továbbra is gyulladást okoz a vékonybélben, ami hosszú távon a bélbolyhok elvékonyodásához és elpusztulásához vezethet.
• Malabszorpció: A vékonybél károsodása miatt a tápanyagok felszívódása csökkenhet, ami hiánybetegségekhez vezethet a gyermekeknél.

Tápanyaghiányos állapotok:

• Vérszegénység: A folsav, vas és B-vitamin hiánya miatt kialakulhat vérszegénység.
• Kalcium és D-vitamin hiánya: A cöliákia kapcsolódhat csonttörékenységhez és csontritkuláshoz, ezért különös figyelmet kell fordítani gyermekeknél a D-vitamin pótlására.
• Egyéb vitaminok és ásványi anyagok hiánya: A cöliákiás gyermekek hajlamosak lehetnek hiányállapotokra, például B-vitaminok, E-vitamin, cink és magnézium hiányára.

Egyéb szövődmények:

• Dermatitis herpetiformis: Ez a bőrbetegség jellemző a cöliákiára, és jellegzetes, viszkető kiütéseket és hólyagokat okozhat, leggyakraban a könyök és térd területén.
• Autoimmun betegségek: A cöliákia fokozza az autoimmun betegségek kockázatát, például a pajzsmirigybetegségeket, a diabéteszt és a rheumatoid artritist.
• Neopláziák: Hosszú távon a cöliákiában szenvedők nagyobb kockázatnak vannak kitéve bizonyos ráktípusok, például a vékonybélrák és a nyelőcsőrák kialakulására.

Fontos a rendszeres orvosi kontroll és a megfelelő kezelés a cöliákia szövődményeinek megelőzése és kezelése érdekében. A gluténmentes étrend betartása és az orvosi utasítások pontos követése segít minimalizálni a szövődmények kockázatát és javítani az életminőséget.

Összefoglalva, a cöliákia egy autoimmun betegség, amelyben az immunrendszer a glutént tartalmazó élelmiszerekre negatív reakciót mutat. Ez a reakció a vékonybélben gyulladást és károsodást okoz, ami a bélbolyhok ellapulásához és a tápanyagok felszívódásának csökkenéséhez vezet.

A cöliákia leggyakrabban gyermekkorban és serdülőkorban jelentkezik, de bármilyen életkorban kialakulhat. A betegség tünetei változatosak lehetnek, és tapasztalhatnak a hasi fájdalmat, hasmenést, puffadást, fogyást, vérszegénységet és egyéb emésztési problémákat. Azonban néhány ember tünetmentes lehet, ami megnehezíti a diagnózist.

Ha a cöliákia kezeletlen marad, számos szövődmény kialakulhat, például bélgyulladás, malabszorpció, tápanyaghiány, bőrbetegségek, autoimmun betegségek és rákos megbetegedések.

Fontos az orvosi felügyelet, a rendszeres kontroll vizsgálatok és az étrendi előírások betartása a cöliákia kezelésében és a szövődmények minimalizálásában. A megfelelő kezeléssel és a gluténmentes étrenddel a legtöbb beteg tünetmentessé válhat és normális életet élhet.[getTeamWithLabelID]