Mononukleózis

Mononukleózis

Utolsó módosítás:2023.06.05 14:05

A monoukleózis nem egy ritka betegség. A lakosság nagy százaléka felnőtt korára átesik a mononukleózis fertőzésen, akár tünetmentesen, akár enyhe tünetekkel. Ritkán azonban súlyosabb lefolyása is kialakulhat a mononukleózis fertőzésnek. 

 

Mi az a mononukleózis?

Mononukleózis oka

Mi okoz még mononukleózist az EBV-n kívül?

Miért nevezik a mononukleózist csókbetegségnek?

Mononukleózis tünetei

Mononukleózis kezelése

Mivel nem szabad a mononukleózist kezelni?

Milyen szövődménye lehet a mononukleózis fertőzésnek?

Mononukleózissal kapcsolatos szolgáltatásaink

Mi az a mononukleózis?

A mononukleózis, vagyis az Epstein-Barr vírus okozta fertőzés, egy általánosan előforduló vírusos megbetegedés. A mononukleózis általában a fertőzés kezdeti szakában tünetmentes, vagy enyhe influenza-szerű tüneteket okozhat. Azonban a mononukleózis súlyosabb tünetekkel is járhat, beleértve a torokfájást, a lázat, a mandulagyulladást, a nyirokcsomó-duzzanatot, a fáradtságot és a hasi fájdalmat. A mononukleózis leginkább cseppfertőzéssel terjed, amikor az emberi testnedvek, például a nyál vagy a vér közvetlen érintkezésbe kerülnek egy fertőzött személlyel. A mononukleózis többnyire egy-két hét alatt gyógyul, de néhány esetben hónapokig is eltarthat a teljes felépülés. Az Epstein-Barr vírus életre szóló immunitást biztosít a fertőzött egyén számára, ami azt jelenti, hogy valószínűleg nem fogja újra elkapni a mononukleózist.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mononukleózis oka

Az Epstein-Barr vírus (EBV) okozza a mononukleózist, amely egy herpeszvírus, és nagyon fertőző. Az EBV általában nyál útján terjed, például csókolózással, közös pohár használatával, az orr vagy a száj érintésével. Az EBV más módon is terjedhet, például a vér által is. A mononukleózis leggyakrabban a fiatal felnőtteket és a tinédzsereket érinti, de előfordulhat bármely életkorban. Az emberek többsége élete során átesik az EBV okozta mononukleózison, de nem mindenki tapasztalja a mononukleózis tüneteit. Azok a személyek, akik már átestek az EBV-fertőzésen, továbbra is hordozzák az EBV-t, és időnként a vírust nyál útján továbbadhatják, üríthetik, amely újabb fertőzéseket okozhat.

Mi okoz még mononukleózist az EBV-n kívül?

Bár a mononukleózis leggyakoribb oka az Epstein-Barr vírus (EBV) fertőzése, azonban egyéb vírusok is okozhatnak hasonló tüneteket, amelyeket néha "mononukleózis-szerű betegségeknek" neveznek.

A citomegalovírus (CMV) például egy másik vírus, amely hasonló tüneteket okozhat, mint az EBV. A CMV fertőzés többnyire enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen zajlik le az emberek nagy részében, de bizonyos esetekben súlyosabb tüneteket is okozhat, például lázat, torokfájást, nyirokcsomó-duzzanatot és fáradtságot.

Miért nevezik a mononukleózist csókbetegségnek?

A mononukleózist gyakran nevezik "csókbetegségnek", mert az EBV vírus, ami a mononukleózis kórokozója, általában nyál útján terjed, például csókolózással. Éppen ezért,  EBV fertőzést, vagyis a mononukleózist általában a fiatal felnőttek és a tinédzserek kapják, akik gyakran járnak közösségbe, és sokat érintkeznek egymással, osztálytársaikkal, barátaikkal, szerelmeikkel. A fertőzés terjedhet közös evés és ivás, vagy az orr és a száj érintésével is.

Mi az EBV okozta mononukleózis fertőzés menete?

Az EBV-fertőzés menete több lépésből állhat. Először az EBV a szájüreget fertőzi, hiszen az a vírus elsődleges bejutási kapuja, majd a további vírusok a véráramba jutnak, és eljutnak a nyirokcsomókhoz illetve más szövetekhez a testben. A mononukleózisnak többnyire nincsenek tünetei a fertőzést követő első néhány hétben, de az idő előrehaladtával az immunrendszer aktiválódik, hogy felvegye a harcot a vírussal. Ez az immun reakció a mononukleózis tüneteit okozhatja, például a magas lázat, a torokfájást, a nyirokcsomó-duzzanatot és az általános gyengeséget.

Az EBV-fertőzésnek két fő típusa van: az elsődleges fertőzés és a reaktiváció. Az elsődleges fertőzés akkor történik, amikor valaki először találkozik az EBV-vel. Ez általában tünetmentes vagy csak enyhe tünetekkel jár. Az EBV azonban ebben az időszakban is átvihető másokra, akik fogékonyak lehetnek az EBV-fertőzésre.

A reaktiváció azt jelenti, hogy az EBV által  korábban fertőzött személyben újra aktiválódik és újra kiüríthető a nyál útján. Ez általában tünetmentes, de időnként az EBV reaktivációja okozhatja a mononukleózis tüneteinek megismétlődését vagy súlyosbodását.

Az EBV-fertőzés kockázata a közvetlen emberi kontaktuson túl is fennáll, és az EBV-vel való fertőzés az egész életen át fennálló állapot lehet. Az EBV gyakran rejtett marad, és időnként újraaktiválódhat, ami újabb fertőzéseket okozhat.

Kapcsolódó cikkünk

Így turbózd fel gyermeked immunrendszerét!

Így turbózd fel gyermeked immunrendszerét!

 Az őszi-téli szezon bővelkedik kórokozókban, a fertőző, felső légúti betegségek pedig különösen azokat a gyermekeket találják meg, akik most mentek először közösségbe. Dr. Lakos Gábor csecsemő- és gyermekgyógyász, a Gyermekgyógyászati Központ orvosa ad immunerősítő tippeket a szülőknek.

Mononukleózis tünetei

Az Epstein-Barr vírus által okozott mononukleózis általában a fertőzés első pár hete során jelentkezik, és többféle tünetet okozhat. A tünetek fokozatosan jelentkeznek, és többnyire 2-4 héten belül elmúlnak. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a mononukleózis leggyakoribb tüneteit:

  • Torokfájás: A mononukleózis egyik leggyakoribb tünete a torokfájás. Ez lehet enyhe vagy súlyos. A torokfájás általában a mononukleózis első pár napjában jelentkezik, és hetekig is eltarthat.
  • Mandulagyulladás: Az EBV-fertőzés okozta mononukleózis  gyakran jár mandulagyulladással, amely a torokfájással együtt jelentkezik. A mandulák duzzadtak, fájnak, és fehér vagy sárgás foltok jelenhetnek meg, amelyek nagyon hasonlítanak a gennykeltő baktériumok (Streptococcus, Staphylococcus) okozta tüszős mandulagyulladáshoz.
  • Láz: A mononukleózisban szenvedő betegek lázasak, amely általában enyhe, de magasabb hőmérséklet is előfordulhat. A láz általában a fertőzés első pár napjában jelentkezik, és hetekig is eltarthat. Gyakran nem folyamatosan áll fenn a lázas állapot. Mononukleózis fertőzés során előfordulhat, hogy például csak esténként lázasodik be a beteg.
  • Nyirokcsomó-duzzanat: Az EBV okozta mononukleózis általában nyirokcsomó-duzzanattal is jár, amely gyakran a nyakban található nyirokcsomók duzzanatában nyilvánul meg. A duzzadt nyirokcsomók fájdalmasak lehetnek, és akár hónapokig is fennállhat a duzzanat..
  • Fáradtság: A mononukleózisban szenvedő betegek általában nagyon fáradtak és kimerültek, még akkor is, ha sokat pihennek. Ez a fáradtság általában több héten át tart, és akár hónapokig is fennállhat.
  • Egyéb tünetek: Az EBV-fertőzés egyéb tünetei közé tartozhatnak a hasmenés, a hányinger, a fejfájás és az izomfájdalmak.

Azonban a mononukleózis tüneteinek súlyossága változó lehet, és nem mindenki tapasztalja ugyanazokat a tüneteket. Azonban ha valaki olyan tüneteket észlel, amelyek hasonlóak a fent említettekhez, érdemes orvoshoz fordulni, hogy megfelelő diagnózist felállítsák.

Mononukleózis kezelése

Jelenleg nincs specifikus gyógyszer a mononukleózis kezelésére, és általában az alapvető tüneti kezelésre összpontosítanak a betegség enyhítése  és a szövődmények megelőzése érdekében. A kezelés általában az alábbiakat tartalmazza:

  • Pihenés: A mononukleózisban szenvedő betegeknek pihenniük kell, és kerülniük a nehéz fizikai aktivitást és a sportolást, amíg a tüneteik javulnak. Az ágyban maradás vagy a csökkentett aktivitás segít az immunrendszernek a betegség elleni harcban.
  • Fájdalomcsillapítók: A mononukleózis okozta láz és az ízületi fájdalmak enyhítésére fájdalomcsillapítók, például acetaminofén vagy ibuprofén adhatók.
  • Torokfájás kezelése: A torokfájás enyhítésére gargalizálhatnak sóoldattal vagy antibakteriális torokfertőtlenítővel, ugyanis előfordulhat bakteriális felülfertőződés a torokban.
  • Megfelelő folyadékbevitel: Mononukleózis során fontos, hogy a beteg elegendő folyadékot fogyasszon, mert a láz és az izzadás miatt könnyen kiszáradhat. Az ivóvíz, a gyümölcslé és a tea fogyasztása segíthet fenntartani a megfelelő folyadékháztartást.
  • Szövődmények kezelése: A mononukleózis súlyos eseteiben, például a lép megnagyobbodásakor, a betegnek kórházi kezelésre lehet szüksége.
  • Antibiotikumok: A mononukleózis nem kezelhető antibiotikumokkal, mert az EBV-fertőzést vírus okozza. Azonban, ha a betegnél bakteriális felülfertőzés is fennáll, akkor az antibiotikumok hatékonyak lehetnek a bakteriális fertőzés kezelésében.

Az EBV-fertőzés gyógyulása általában néhány hétig vagy akár hónapokig is eltarthat, és amint az immunrendszer legyőzi a vírust, a betegség tünetei enyhülnek. A legtöbb esetben a beteg teljesen meggyógyul, és nincs szükség további kezelésre. Azonban a mononukleózis súlyosabb szövődményekkel is járhat, például a lép megnagyobbodásával és a vérrögképződés kockázatával, így fontos, hogy a betegek kövessék az orvosok utasításait.

Az EBV-fertőzés utáni időszakban is fontos, hogy a beteg továbbra is vigyázzon az egészségére, mert a gyengült immunrendszer miatt könnyebben elkaphat más fertőzéseket. A megfelelő pihenés, a helyes táplálkozás és az elegendő folyadékbevitel segíthetnek az immunrendszer erősítésében.

Végül, mivel az EBV-fertőzés igen fertőző, fontos, hogy a betegek kerüljék a közvetlen érintkezést másokkal, és ne osszák meg személyes tárgyaikat, például evőeszközöket és poharakat. Az orvosok általában azt  javasolják, hogy a beteg legalább egy hétig ne menjen iskolába, hogy megakadályozzák a fertőzés továbbterjedését.

Mivel nem szabad a mononukleózist kezelni?

Mivel a mononukleózis okozta mandulagyulladás nagyon hasonlít a baktériumok okozta tüszős mandulagyulladáshoz, ezért előfordulhat, hogy a betegnek amoxicillin tartalmú antibiotikumot írnak fel. Ez azért veszélyes, mert ebben az esetben az úgynevezett amoxicillin-rash nevű bőrjelenség alakul ki. Ilyenkor testszerte, skarláthoz hasonló piros bőrkiütések jelennek meg.

Milyen szövődménye lehet a mononukleózis fertőzésnek?

Bár a mononukleózis általában nem okoz súlyos szövődményeket, néhány esetben komplikációk alakulhatnak ki. A leggyakoribb szövődmények a következők:

  • Lépmegnagyobbodás: Ez a leggyakoribb szövődmény mononukleózis esetén,  amely akkor fordul elő, ha a lép megnagyobbodik és károsodik. Ez a szövődmény leggtöbbször magától elmúlik, de néha műtéti beavatkozásra lehet szükség.
  • Lépruptura: a lépruptura (lép szakadás) az egy lehetséges szövődmény mononukleózis esetén. A betegség során a lép megnagyobbodik és sérülékenyebbé válik, és ha nagyobb erőhatás éri, például egy sportbaleset vagy egy ütés, akkor könnyen megrepedhet. A lépruptura súlyos és életveszélyes állapot, mivel a lép vérellátásától függően akár nagy mennyiségű vér is kijuthat a hasüregbe. A lépruptura tünetei közé tartozik az intenzív fájdalom a bal oldalon, görcsök, érzékenység és duzzanat a has bal oldalán, valamint eszméletvesztés vagy sápadtság.
  • Szív- és érrendszeri szövődmények: a betegség súlyosabb formája szív- és érrendszeri szövődményekhez is vezethet, például ritmuszavarhoz vagy szívizomgyulladáshoz.
  • Mandulagyulladás: A mononukleózis gyakran okozza a mandulák gyulladását, ami torokfájást, nehezített nyelést, sőt akár légzési nehézséget is okozhat.
  • Vesebetegségek: a mononukleózis fertőzés növeli a vesekő kockázatát. A betegség okozhat veseelégtelenséget is, de ez nagyon ritka.
  • Májgyulladás: Ritkán előforduló szövődmény mononukleózis esetén, ami a betegség kezdeti szakaszában jelentkezhet, és okozhat sárgaságot és egyéb májproblémákat.
  • Idegrendszeri szövődmények: Nagyon ritka, de az idegrendszeri szövődmények közé tartozik az agyvelőgyulladás és a Guillain-Barré szindróma.
  • Tüdőgyulladás: Ritkán előforduló szövődmény, amely súlyos köhögést, nehézlégzést és lázat okozhat.
  • Hajhullás: A betegség súlyosabb formájának esetén a hajhullás is előfordulhat. Ez általában ideiglenes, és a haj visszanő.
  • Hemolitikus anémia: Ez a mononukleózis esetén előforduló szövődmény az immunrendszer által termelt antitestek miatt alakulhat ki, amelyek elpusztítják a vörösvérsejteket, és ez súlyos vérszegénységet okozhat.

Ezek a szövődmények ritkán fordulnak elő, és a legtöbb mononukleózis fertőzés jól kezelhető tüneti terápiával és pihenéssel. Azonban, ha bármilyen aggasztó tünetet észlel, fontos, hogy  orvoshoz forduljon, hogy megfelelő kezelést kapjon.

 

Tehát, a  mononukleózis egy vírusos fertőzés, amelyet az Epstein-Barr vírus (EBV) okoz. A fertőzés a legtöbbször tünetmentes, de bizonyos esetekben jellegzetes tünetekkel járhat, például lázzal, torokfájással, nyirokcsomó-duzzanattal és fáradtsággal. A betegség általában fertőzött nyál útján terjed, ezért "csókbetegségnek" is nevezik.

A mononukleózis általában magától gyógyul, és a tünetek enyhülnek 2-4 hét alatt. Azonban, szövődmények is előfordulhatnak, mint például a lép megnagyobbodása, májgyulladás, vagy ritkán a lép rupturája. Az antibiotikumok nem hatékonyak a mononukleózis kezelésére, mivel a betegség vírusos eredetű.

Téma szakértője

Specialitások:
  • láz, visszatérő láz kezelése
  • köhögés (hurutos és száraz), elhúzódó köhögés kezelése
  • visszatérő nátha, orrdugulás gyógyítása
  • húgyúti fertőzések kezelése
  • védőoltások beadása
  • emésztési zavarok (pl. haspuffadás, hasmenés, görcsök, gyomorégés) kivizsgálása
  • étvágytalanság kezelése
  • elhízás
  • ellenállóképesség javítása
  • gyermekkori allergia megállapítása
  • labor kiértékelés

Rendelés típusa:

  • Személyes (rendelői) vizit
  • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Rendelés helyszíne: 1036 Budapest, Lajos u. 66. B lépcsőház, 5. emelet (Buda Square Irodaház)

Telefonszám: +36 30 208 5571