Asztma

Asztma

Utolsó módosítás:2023.04.22

Gyermekkori asztma esetén a tüdő és a légutak könnyen begyulladhatnak, ha bizonyos kiváltó okoknak vannak kitéve. Ilyen okok lehetnek például a pollenek belélegzése, megfázás vagy más légúti fertőzés. A gyermekkori asztma irritáló napi tüneteket okozhat, amelyek akadályozzák a játékot, a sportolást, az iskolai létet és az alvást. Egyes gyermekeknél a kezeletlen asztma veszélyes asztmás rohamokat okozhat. A gyermekkori asztma nem különbözik a felnőttek asztmájától, de a gyermekek egyedi kihívásokkal szembesülnek. Ez az állapot a sürgősségi osztályok látogatásának, a kórházi kezeléseknek és a hiányzó iskolai napoknak a vezető oka. Sajnos a gyermekkori asztma nem gyógyítható, és a tünetek felnőttkorban is folytatódhatnak. A megfelelő kezeléssel azonban az asztma tünetei kordában tarthatóak és megelőzhető a tüdő növekvő károsodása.

 

Asztmával kapcsolatos szolgáltatásaink
Mik a gyermekkori asztma tünetei?
Mikor kell orvoshoz fordulni asztma miatt?
Mikor kell sürgősségi kezelést kérni asztma miatt?
Mi áll a gyermekkori asztma hátterében?
Mi az asztma diagnosztikájának menete?
Mi a gyermekkori asztma kezelése?
Mik növelik az asztma kialakulásának kockázatát?
Milyen szövődményekhez vezethet az asztma?
Hogyan előzhetőek meg az asztma rohamok?

Asztmával kapcsolatos szolgáltatásaink

Mik a gyermekkori asztma tünetei?

Az asztma tünetei gyermekenként eltérőek, és idővel rosszabbodhatnak vagy javulhatnak. Előfordulhat, hogy gyermekének csak egy tünete van, például tartós köhögés vagy mellkasi torlódás.
A gyakori gyermekkori asztma tünetei a következők:

  • Sípoló hang kilégzéskor
  • Légszomj
  • Mellkasi torlódás vagy szorító érzés
  • Gyakori köhögés, amely súlyosbodik, ha a gyermek:
    • Alszik
    • Sportol
    • Vírusos fertőzése van
    • Hideg levegőn van

A gyermekkori asztma okozhat még:

  • Alvási nehézségek légszomj, köhögés vagy zihálás miatt
  • Köhögési vagy sípoló légzési rohamok, amelyek megfázás vagy influenza esetén súlyosbodnak
  • Légúti fertőzés utáni késleltetett gyógyulás vagy hörghurut
  • Légzési nehézségek, amelyek akadályozzák a játékot vagy a testmozgást
  • Fáradtság, ami a rossz alvás miatt lehet

Mikor kell orvoshoz fordulni asztma miatt?

Ha a fent felsorolt tüneteket tapasztalja gyermekénél, érdemes orvoshoz fordulni. Még nem biztos, hogy asztma áll a háttérben, néhány tünet fertőzés pl. krupp miatt is lehet. Fontos azonban időben diagnosztizálni és elkezdeni az asztma kezelését.

Kérjen időpontot gyermeke kezelőorvosától, ha észleli:

  • Állandó, időszakos vagy fizikai aktivitással összefüggő köhögés
  • Sípoló vagy sípoló hangok, amikor gyermeke kifújja a levegőt
  • Légszomj vagy szapora légzés
  • Mellkasi szorító érzésre utaló panaszok
  • Ismételt hörghurut vagy tüdőgyulladás gyanúja

Ha gyermekénél kimondják az asztma diagnózisát, egy asztma terv elkészítése segíthet Önnek és a tünetek nyomon követésében, és abban, hogy tudják, mit kell tenni, ha asztma miatt roham lép fel.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Mikor kell sürgősségi kezelést kérni asztma miatt?

Az asztma miatti roham egy sürgősségi állapot, ami azonnali kezelést igényel. Rohamoldó szerekkel csökkentehtő a légúti szűkület, és gyermeke újra normál mennyiségű levegőhöz juthat. Keressen sürgősségi ellátást, ha gyermeke:

  • Mellkasa és oldala befelé húzódik nehézlégzéskor
  • Fokozott szívverése, izzadása és mellkasi fájdalma van
  • Meg kell állnia a mondat közepén, hogy levegőt vegyen
  • A hasizmokat használja a légzéshez
  • Az orrlyukai kitágulnak belégzéskor
  • Annyira erősen próbál lélegezni, hogy a hasa a bordák alá szívódik a légzés során

Mi áll a gyermekkori asztma hátterében?

A gyermekkori asztma okai nem teljesen tisztázottak. Az asztma néhány feltételezett tényezői közé tartoznak a következők:

  • A családban öröklődő hajlam az allergiára
  • Asztma betegségben szenvedő szülők
  • Bizonyos típusú légúti fertőzések nagyon fiatal korban
  • Környezeti tényezőknek, például cigarettafüstnek vagy más légszennyezésnek való kitettség

Az asztma esetében fennáll egy fokozott immunrendszeri érzékenység. Ez azt jelenti, hogyha valami irritálja a légutakat, a tüdő és a légutak túlságosan megduzzadnak és túl sok nyálkát termelnek, mely a légutak elzáródását okozhatja. Az asztma kiváltó okai gyermekenként eltérőek, és a következők lehetnek:

  • Vírusfertőzések, mint például a nátha
  • Légszennyező anyagoknak, például dohányfüstnek való kitettség
  • Poratka-, háziállat-, pollen- vagy penészallergia
  • Fizikai aktivitás
  • Időjárás-változás vagy hideg levegő
  • Előfordul, hogy az asztma tünetei nyilvánvaló kiváltó okok nélkül jelentkeznek

Mi az asztma diagnosztikájának menete?

Az asztmát nehéz lehet diagnosztizálni. Gyermeke orvosa figyelembe veszi a tüneteket és azok gyakoriságát, valamint gyermeke kórtörténetét. Lehet, hogy gyermekének vizsgálatokra van szüksége más betegségek kizárására és a tünetek legvalószínűbb okának azonosítására.

Gyermekének a következő vizsgálatokra lehet szüksége:

  • Légzésfunkciós vizsgálatok: spirometria: A spirometria azt méri, hogy gyermeke mennyi levegőt és milyen gyorsan tud kilélegezni.
  • Bronchoprovokáció: Ez a vizsgálat azt méri, hogy a tüdő hogyan reagál bizonyos provokációkra, például testmozgásra vagy hideg levegőnek való kitettségre.
  • Kilélegzett nitrogén-oxid vizsgálat: Ha a légzésfunkciós vizsgálatok után az asztma diagnózisa bizonytalan, a nitrogén-oxid szintjének mérése gyermeke kilélegzett légzésmintájában megadhatja az asztma diagnózisát. A nitrogén-oxid-vizsgálat segíthet annak meghatározásában is, hogy a szteroid gyógyszerek segíthetnek-e az asztma kezelésében.
  • Allergiatesztek allergiás asztma esetén: Ha úgy tűnik, hogy gyermeke allergiák által kiváltott asztmában szenved, az orvos allergiás bőrpróbát javasolhat. A bőrteszt során a bőrt gyakori allergiát okozó anyagok, például állati szőr, penész vagy poratka kivonatával szúrják meg, és figyelik az allergiás reakció jeleit.

Mi a gyermekkori asztma kezelése?

Az asztma kezelése magában foglalja mind a tünetek megelőzését, mind a folyamatban lévő asztma roham kezelését. A gyermekének megfelelő asztma gyógyszer kiválasztása néhány dologtól függ, többek között:

  • ÉletkorAsztma
  • Tünetek
  • Asztma kiváltó okok
  • Mi az, ami a legjobban működik gyermeke asztmájának kordában tartására

Az asztma fenntartó kezelésére, a tünetek megelőzésére adható gyógyszerek:

  • Inhalációs kortikoszteroidok: Ezek a gyógyszerek közé tartozik a flutikazon, budezonid, mometazon. Ezeknek a gyógyszereknek a hosszú távú alkalmazása gyermekeknél kissé lelassult növekedéssel járt, de a hatás csekély mértékű. A legtöbb esetben a jó asztmakontroll előnyei meghaladják az esetleges mellékhatások kockázatát.
  • Leukotrién módosítók: Ezek a szájon át szedhető asztma gyógyszerek közé tartozik a montelukaszt és a zafirlukaszt. Ezek akár 24 órán keresztül segítenek megelőzni az asztma tüneteit.
  • Kombinált inhalátorok: Ezek a gyógyszerek egy inhalációs kortikoszteroidot és egy hosszú hatású béta-agonistát (LABA) tartalmaznak. Ezeket a kombinált inhalátorokat csak olyan asztma esetén szabad alkalmazni, amelyet más gyógyszerekkel nem lehet jól kontrollálni.
  • Teofillin: Ez egy napi szinten szedett asztma elleni tabletta, amely segít nyitva tartani a légutakat. A teofillin ellazítja a légutak körüli izmokat, hogy megkönnyítse a légzést. Leginkább inhalációs szteroidokkal együtt alkalmazzák. Azoknak a gyermekeknek, akik ezt az asztma gyógyszert szedik, rendszeresen ellenőrizni kell a teofillin szintjét a vérükben.
  • Immunmoduláns szerek: 12 évesnél idősebb, súlyos eozinofil asztmában szenvedő gyermekek számára lehet ajánlott például a dupilumab. Az omalizumab 6 éves vagy idősebb gyermekeknél jöhet szóba, akiknek közepesen súlyos vagy súlyos allergiás asztmájuk van.

Az asztma roham oldására adható, gyors hatású szerek:

A gyors hatású gyógyszerek gyorsan megnyitják a megduzzadt légutakat. Szükség szerint alkalmazzák őket a tünetek gyors, rövid távú enyhítésére asztma roham alatt. Az asztma rohamoldó gyógyszerek típusai a következők:

  • Rövid hatású béta-agonisták: Ezek az inhalációs hörgőtágító gyógyszerek gyorsan, perceken belül enyhíthetik a tüneteket asztma roham során.
  • Orális és intravénás kortikoszteroidok: Ezek a gyógyszerek enyhítik a súlyos asztma által okozott légúti gyulladás. Hosszú távú alkalmazásuk súlyos mellékhatásokat okozhat, ezért csak rövid távon, súlyos asztmás tünetek kezelésére használják.

    Kapcsolódó cikkünk

    Elindult az allergiaszezon! Ezekre figyelj gyermekednél!

    Elindult az allergiaszezon! Ezekre figyelj gyermekednél!

    Egyre fiatalabb korban jelentkezik a szénanátha, amiről sokan nem is tudják, hogy nem nátha, hanem allergia! Dr. Somogyi Éva gyermektüdőgyógyászt, a Gyermekgyógyászati Központ orvosát arról kérdeztük, szülőként milyen tünetekre figyeljünk, hogyan különböztethetjük meg a szénanáthát a vírusos náthától ...

Mik növelik az asztma kialakulásának kockázatát?

A következő tényezők növelhetik gyermeke esélyét az asztma kialakulására:

  • Dohányfüstnek való kitettség, beleértve a születés előtti expozíciót is
  • Korábbi allergiás reakciók, beleértve a bőrreakciókat, ételallergiát vagy szénanáthát
  • A családban előfordult asztma vagy allergia
  • Magas szennyezettségű területen élés
  • Elhízás
  • Légzőszervi megbetegedések, például krónikus orrfolyás vagy orrdugulás, orrmelléküreg-gyulladás vagy tüdőgyulladás
  • Gasztrooesophageális refluxbetegség (GERD)
  • Fiú nem

Milyen szövődményekhez vezethet az asztma?

Az asztma számos szövődményt okozhat, többek között:

  • Súlyos asztma rohamok, amelyek sürgősségi kezelést vagy kórházi ellátást igényelnek
  • A tüdőfunkció tartós romlása
  • Kihagyott iskolai napok vagy lemaradás az iskolai munkában
  • Rossz alvás és emiatti fáradtság
  • A játékot, sportolást vagy más tevékenységeket akadályozó tünetek

Hogyan előzhetőek meg az asztma rohamok?

Az asztma rohamok megelőzésének legjobb módja a gondos tervezés és az asztma kiváltó tényezőinek elkerülése. Ebben segíthet gyermekének a következőekkel:

  • Ne engedje, hogy gyermeke közelében dohányozzanak. A dohányfüstnek való kitettség csecsemőkorban a gyermekkori asztma erős kockázati tényezője, valamint az asztma rohamok gyakori kiváltója.
  • Bátorítsa gyermekét az aktív életre. Amíg gyermeke asztmája jól kontrollált, a rendszeres testmozgás segíthet a tüdő hatékonyabb működésében.
  • Vigye gyermekét rendszeres vizsgálatokra, ellenőrzésre az asztma miatt
  • Segítsen gyermekének az egészséges testsúly fenntartásában. A túlsúly súlyosbíthatja az asztma tüneteit, és gyermekét más egészségügyi problémák kockázatának teszi ki.
  • Tartsa kordában a gyomorégést. A savas reflux vagy a súlyos gyomorégés ronthatja gyermeke asztma tüneteit.
  • Tartsa alacsonyan az otthoni páratartalmat
  • Tartsa tisztán a beltéri levegőt. Évente vizsgáltassa meg fűtés- és légkondicionáló szakemberrel a légkondicionáló rendszerét. Cserélje ki a szűrőket a kazánban és a légkondicionálóban a gyártó utasításainak megfelelően.
  • Csökkentse a háziállatok szőrét. Ha gyermeke allergiás a szőrszálakra, a legjobb, ha kerüli a szőrös vagy tollas háziállatokat. Ha van háziállata, a rendszeres fürdetés vagy ápolás szintén csökkentheti a szőrszálak mennyiségét. Tartsa távol a háziállatokat gyermeke szobájától.
  • Takarítson rendszeresen. Legalább hetente egyszer takarítsa ki otthonát a por és az allergének eltávolítása érdekében.
  • Csökkentse gyermeke hideg levegőnek való kitettségét. Ha gyermeke asztmáját súlyosbítja a hideg, száraz levegő, a kinti arcmaszk viselése segíthet.

    Téma szakértői