Gyerekkori epilepszia
A gyerekkori epilepszia egy, az idegrendszer térintő krónikus betegség, mely epilepsziás rohamok formájában jelentkezik. A rohamok megjelenése változatos, ezért fontos ismerni a tüneteit, hogy mielőbb szakorvoshoz kerüljön a gyermek. A korszerű diagnosztikának és kezeléseknek köszönhetően a gyerekkori epilepszia a legtöbb esetben egy jól kezelhető és jól kontrollálható állapot.
Tartalom
Mi is az a gyerekkori epilepszia?
Milyen tünetei vannak a gyerekkori epilepsziának?
Mi okozhatja a gyerekkori epilepsziát?
Hogyan történik a gyerekkori epilepszia kivizsgálása?
Milyen kezelési lehetőségei vannak a gyerekkori epilepsziának?
Öröklődhet a gyerekkori epilepszia?
Mi is az a gyerekkori epilepszia?
A gyerekkori epilepszia egy olyan működési zavar, amely az idegrendszerben lép fel – ennek során az agy idegsejtjei időszakosan „kisülnek”. Ennek következtében jön létre az epilepsziás roham, amelyek változást okozhatnak a gyermek viselkedésében, tudatállapotában, érzékelésében. Az epilepsziás rohamok megjelenése változatos lehet, a közhiedelemmel ellentétben nem mindig rángatózás formájában jelentkeznek: előfordulhat többek között figyelemkiesés, az izmok elernyedése vagy megfeszülése is.
A gyerekkori epilepszia több formában is jelentkezhet: vannak olyan típusai, melyek kinőhetők, azonban vannak, melyek hosszútávú kezelést és utánkövetést igényelnek.
Milyen tünetei vannak a gyerekkori epilepsziának?
A gyerekkori epilepszia tünetei szerteágazóak lehetnek – a megjelenési formát jelentősen befolyásolja, hogy a kóros elektromos aktivitás az agy mely részéből indul. Ez azt is jelenti, hogy a gyerekkori epilepsziában jelentkező tünetek lehetnek olyanok, melyek alig észrevehetőek, de lehetnek látványosak, egyértelműbbek is.
A legismertebb és a legjellemzőbb tünet a görcsroham – ekkor a gyermek hirtelen eszméletét veszti, a teste megmerevedik és rángatózni kezd. Ilyenkor gyakoriak az elesések, a szem fennakadása, a nyálcsorgás, de széklet- és vizeletvesztés is jelentkezhet.
A kevésbé egyértelműen felismerhető epilepsziás rohamok egyik gyakori tünete az elrévedés (absence roham) – ekkor a gyermek csak bámul maga elé, megszakítva az esetlegesen végzett tevékenységet, nem reagál a külvilágra, ha szólítják. A roham végeztével pedig egyből folytatja, amit csinált előtte.
Vannak olyan tünetek, melyek csupán a test egy adott részét érintik; ezekben az esetekben például rángatózhat csak az egyik láb vagy csak az egyik kar, szédülés, zsibbadás is előfordulhat.
Ha vége szakad az epilepsziás rohamoknak, gyakori jelenség lehet az úgynevezett posztiktális állapot: ekkor a gyermek fáradt, aluszékony lesz, fejfájás jelentkezhet.
Mivel sok esetben a gyerekkori epilepszia tünetei nem egyértelműek, visszatérő panaszok esetén, feltétlenül gyermekneurológus felkeresése szükséges az okok tisztázására.
Mi okozhatja a gyerekkori epilepsziát?
A gyerekkori epilepszia oka több minden is lehet, azonban vannak esetek melyekben nem azonosítható pontosan. Fontos, hogy az epilepszia nem egyetlen betegség, hanem egy összefoglaló elnevezés, mely különböző eredetű agyi működészavarok összefoglaló elnevezése.
A gyerekkori epilepszia oka lehet többek között veleszületett agyi fejlődési rendellenesség – ekkor az agy szerkezete magzati korban nem fejlődik ki teljesen szabályosan – ezekben az esetekben az epilepsziás rohamok korán jelentkeznek és tartós kezelés szükséges.
A háttérben szerzett agyi károsodás is lehet: ez leggyakrabban akkor alakul ki, ha szülés közben valamilyen komplikáció lépett fel, oxigénhiány esetén, de akár koraszülöttség vagy agyvérzés következtében is. Később időszakban pedig szerzett agyi károsodás alakulhat ki balesetek, fejsérülések következtében, melyek szintén epilepsziát válthatnak ki.
Előfordulhat, hogy az epilepsziás roham infekció következtében jelentkezik/alakul ki; ilyen az agyhártyagyulladás vagy az agyvelőgyulladás – ezek a betegségek az agyi idegsejtek károsodásához vezethetnek.
A gyerekkori epilepszia esetében sajnos sok esetben nem mutatható ki egyetlen konkrét ok, ezeket idiopátiás epilepsziának nevezzük. Azonban ezekben az esetekben is, megfelelő kezeléssel a rohamok jól kontrollálhatók.
Hogyan történik a gyerekkori epilepszia kivizsgálása?
A gyerekkori epilepszia kivizsgálásának elsődleges célja annak megállapítása, hogy valóban epilepsziáról van-e szó, amennyiben igen, úgy fontos az epilepszia típusának és okának feltárása – amennyiben lehetséges.
Az első mindig az anamnézis felvétele – a gyermekneurológusnak fontos ismernie a rohamok jellegét, időtartamát, gyakoriságát az esetleges triggereket. Mivel az epilepsziás rohamnál előfordulhat, hogy a gyermek nem emlékszik semmire, a szülők és a szemtanúk beszámolói itt kiemelten fontosak!
Fizikális vizsgálat során a gyermekneurológus megvizsgálja és ellenőrzi a gyermek reflexeit, az izomtónust, az érzékelést és a mozgáskoordinációt – mely során lehetséges, idegrendszeri eltéréseket keres.
Gyerekkori epilepszia esetén, ahogyan a felnőttkori állapotokban is, az EEG vizsgálat az egyik legfontosabb diagnosztikai eszköz. Ez a vizsgálat teljesen fájdalommentes, nem jár kellemetlenséggel. Ennek segítségével kimutathatók az agy elektromos aktivitásában jelenlévő és kialakuló kóros idegrendszeri eltérések és elektromos kisülések akár akkor is, ha éppen nincs roham.
Előfordulhat, hogy képalkotó vizsgálatokra is szükség van; ez leggyakrabban MRI vizsgálatot jelent, ami pontos képet ad az agy szerkezetéről- ez segít a szakorvosnak kizárni vagy éppen felismerni olyan eltéréseket, melyek akár a kezelés meghatározásában fontos tényezők lehetnek; ilyen például egyes fejlődési rendellenességek vagy akár daganatok.
Milyen kezelési lehetőségei vannak a gyerekkori epilepsziának?
A gyerekkori epilepszia kezelése elsősorban az epilepszia típusától függ, de tényező a rohamok gyakorisága, a gyerek életkora, de az ismert kiváltó ok is. A kezelés célja a rohamok megszüntetése vagy azok gyakoriságának jelentős csökkentése úgy, hogy a gyermek fejlődése ne szenvedjen kárt.
A gyerekkori epilepszia kezelésének alapját az antiepileptikumok adása jelenti. Ezek az epilepsziaellenes gyógyszerek, melyek csökkentik az agy idegsejtjeinek kóros elektromos aktivitását, így a rohamok megszűnnek vagy pedig csökkennek. A megfelelő gyógyszer megtalálása és kiválasztása fontos feladat a kezelés eredményességét illetően; fontos, hogy rendszeres kontrollt igényel, ugyanis előfordulhat, hogy idővel az adag módosítására lehet szükség.
Mivel vannak olyan életmódbeli tényezők, melyek provokálhatják az epilepsziás rohamot, így a gyógyszeres kezelés mellett életmódbeli változtatások is szükségesek lehetnek. Egyes gyermekeknél a kialvatlanság, a magas láz (itt fontos megjegyezni, hogy a lázgörcs nem epilepszia!), a villódzó fények növelheti a roham megjelenésének kockázatát. Éppen ezért kiemelten fontos például a megfelelő mennyiségű alvás és a gyógyszerek pontos, rendszeres szedése.
Léteznek sebészeti beavatkozások is, melyek egyes esetekben alkalmazhatók. Amennyiben a rohamok az agy egy jól körülhatárolható területéből indulnak, akkor lehetőség van bolygóideg stimulációra – ekkor egy elektromos stimulátort ültetnek be, mely a bolygóidegen keresztül ingerli az agyat. Ez akkor merülhet fel, ha más kezelések nem voltak hatékonyak. Fontos, hogy ennek eldöntése szakorvosi kompetencia!
A gyerekkori epilepszia kezelésének kiemelt jelentőségű része a a rendszeres gyermekneurológiai kontroll vizsgálat. Nem csak a gyógyszerek és az esetleges problémák átbeszélése miatt fontos, hanem mert így a kezelőorvos nyomon tudja kísérni a gyermek fejlődését is.
Öröklődhet a gyerekkori epilepszia?
Vannak olyan típusú gyerekkori epilepsziák, melyek örökletes hajlamot mutatnak, ugyanakkor fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy biztosan öröklődni is fog. Az öröklődés folyamata bonyolult, és a genetikai tényezők mellett, életmódbeli összetevők is szerepet játszhatnak.
Ha a családban előfordult epilepszia – szülőnél, testvérnél -, abban az esetben nagyobb lehet a kialakulás kockázata, azonban szerencsére ez nem törvényszerű, hogy meg is történik. Azokban az esetekben van meg az esély erre, ha az epilepszia genetikai eredetű. Azonban, ha felmerül az epilepszia gyanúja, minden esetben gyermekneurológus felkeresése javasolt!
Ellátás 0-18 éves korig! Rendelés típusa:Téma szakértője
Források:
Danse M, Dozières-Puyravel B., Epilepsy in children., Rev Infirm. 2025 Feb;74(308):20-22.
Menon RN, Helen Cross J., Childhood epilepsy., Lancet. 2025 Aug 9;406(10503):636-649.
Myers KA., Genetic Epilepsy Syndromes., Continuum (Minneap Minn). 2022 Apr 1;28(2):339-362.
Nascimento FA, Friedman D, Peters JM, Bensalem-Owen MK, Cendes F, Rampp S, Wirrell E, Blümcke I, Tatum W, Beniczky S., Focal epilepsies: Update on diagnosis and classification., Epileptic Disord. 2023 Feb;25(1):1-17.
Roliz AH, Kothare S., The Interaction Between Sleep and Epilepsy., Curr Neurol Neurosci Rep. 2022 Sep;22(9):551-563.
